Ismerősök stendal. A kötelező nem mindig rossz, avagy a Kultography 10 kedvenc kötelező olvasmánya - Kultography
Ez magyarázza, hogy ben annyi kincs hever Itália könyvtáraiban. Ráadásul mindennek a tetejében Itália számos apró államra oszlott, s az egyes fejedelmek éles szemű emberek voltak: Velence firenzei követe azon élcelődött, amit Firenzében tettek, a Mediciek velencei követe pedig ismerősök stendal, amit a dózse tett.
Azóta azonban, hogy Napóleon győzelmeit követően - melyek lelkesedéssel töltötték el az olaszokat s néhány esztendőre hazát adtak nekik - úgy-ahogy létrejött a francia képviselőház és szenátus, valami furcsa dolog történt; különösen azóta, hogy egész Itália éjjel-nappal Thiers könyvét, A francia forradalom történeté-t olvassa, Itália törvényes uralkodói úgy vélik, nagyon is érdekükben áll, hogy megtiltsák a böngészést levéltáraikban.
Gondoljuk meg, hogy az as évek politikai fejtegetései teljesen nevetségesek voltak, akkoriban még nem találták ki, hogy azok képviselőivel kell megszavaztatni az adót, akik majd fizetni fogják, sőt mindenki azt képzelte, hogy valamennyi értékes politikai gondolat megtalálható az isteni Platón akkortájt eléggé gyengén lefordított műveiben.
A kor emberei azonban - s így az írók is, akik semmiképpen sem voltak Montyon-díjra sóvárgó akadémikusok - tele voltak vad energiával, jól tudták, mit jelent női találkozók versailles élni egy apró városban, egy kényúr szeme előtt, aki eltiporta a köztársaságot, helyszíni találkozás komoly ingyen regisztráció nélkül aki látásból ismerősök stendal őket.
Nem tűrhető fejtegetéseket kell ismerősök stendal keresni Itália levéltáraiban, melyekbe ma már protekcióval be lehet jutni, hanem kizárólag magasztos költeményeket, ismerősök stendal Michelangelo stílusában írtak, s eseményeket, melyek különös fénnyel világítják meg az emberi szív mélységeit.
Mert a legveszélyesebb, leggyalázatosabb kormányban is van annyi jó, hogy bepillantást enged az emberi szívbe, amit hiába keresnénk mondjuk az ifjú Amerikában, ahol a szenvedélyek csaknem teljesen a dollár kultuszára korlátozódnak. Minden levéltár közül azonban - ha művelt és ártalmatlan tudósnak számíthatnék, aki csak görög kéziratokra vadászik - leginkább az érseki ítélőszékek levéltáraiba szeretnék bejutni, mely ítélőszékek tekintélyét csak napjainkban homályosította el Napóleon csillaga.
A világutazó Franklin adja hírül, hogy a rikkaráknál a férjek és fivérek megtiszteltetésnek tartják, ha az idegenek rendelkezésére bocsáthatják feleségüket vagy nővérüket.
Népszerű idézetek
Franklin kapitány szavahihető beszámolója, mellyel Cuvier-nél találkoztam, elszórakoztat egy negyedórára, de hamarosan másra gondolok. Ezek a rikkarák nagyon különböznek azoktól ismerősök stendal emberektől, akik barátaim vagy vetélytársaim voltak. Ez az oka, hogy Homérosz és Racine két hőse, Achilles és Agamemnon is egyre jobban untat. Igaz, sok francia, sok kortársam képzeli magáról, hogy szereti őket, mivel úgy gondolják, saját maguknak ismerősök stendal becsületet, ha bámulják e két hőst.
Ami engem illet, én már lassan elveszítem minden előítéletemet, mely a kora ifjúság hívságaiban gyökerezik. Szeretem, aki lefesti az emberi szívet, de olyan emberét, akit ismerek, nem pedig a rikkarákét. Franciaországban a XVI. Itáliában a hiúság más természetű, erre van szerencsém becsületszavamat ismerősök stendal az olvasónak.
S itt a hiúság befolyása is jóval gyengébb. Itt általában csak azért gondolnak a másik emberre, hogy gyűlöljék vagy lenézzék; kivétel legfeljebb az évenként ismétlődő két-három ünnep, s olyankor mindenki, aki bált ad, szinte - hogy úgy mondjuk - tudományos módszerekkel kényszeríti ki a többiek elismerő véleményét. Itt nincsenek felvillanó finomságok, melyeket az élet minden negyedórájában, röptében vesz észre és ragad meg az ember, halálos nyugtalansággal.
Itt nem látni azokat az izgága, sovány ismerősök stendal örökké gyötrő hiúság aggodalmaival átitatott arcokat, amilyet Viennet mondhat magáénak Hérault megye küldötte ban. Választásom különösnek tűnhet francia kortársaim ízlése számára, akik megszokták, hogy irodalmi élvezeteiket ismerősök stendal az emberi lélek rajzát Villemain, Delavigne, stb.
Úgy érzem, kortársaimat ban nemigen fogják megkapni azok a köznapi pletykák stílusában megírt, naiv vagy robusztus jellemek, melyekkel itt ismerősök stendal. Számomra azonban az efféle eseményekről és gyötrelmekről szóló beszámolók igaz és kétségbevonhatatlan adalékokat nyújtanak az emberi szívről, s jólesik rajtuk eltűnődni éjszakánként a postakocsiban.
Derék emberek most is végeznek számomra ilyen irányú kutatásokat. Jó, hogy van egy nép, melynél a pillanatnyi érzelem mint Nápolyban vagy a végiggondolt, hosszasan táplált szenvedély mint Rómában ennyire elűzi hatalmával a hiúságot és a képmutatást.
Nem tudom, találni-e Itálián és talán a képmutató XIX. Abban viszont biztos vagyok, hogy a jelenkori Angliát, Németországot és Franciaországot az összes lehetséges hiúság és képmutatás túlságosan is megfertőzte már, semhogy egyhamar ilyen éles ismerősök stendal vethessenek az emberi szív mélységeibe.
Az igazságnak kell elfoglalnia minden más érdem helyét, bár oly korban élünk, melyben az igazság nem elég, nem találják elég ingerlőnek. Azt javaslom az olvasónak, aki maga is ebben a lelkiállapotban van, hetente csak egyet olvasson el ezekből a történetekből. Szeretem ezeknek a történeteknek a stílusát, mely a nép stílusa, tele van szószaporítással, és sohasem szól ismerősök stendal borzalmas dologról sem úgy, hogy borzalmas voltára fel ne hívná a figyelmet.
Kazinczy és a művészi utánzás elve Bodrogi Ferenc Máté: Rend és elragadtatás Kazinczy esztétikai alaptapasztalatainak egy közös mintázatáról
Így a mesemondó akaratlanul lefesti századát s a gondolkodásmódot is, mely akkoriban járta. E történetek legnagyobbrészt néhány nappal azoknak a szerencsétleneknek halála után íródtak, akikről szólnak.
Rag yo g n i é s m u n k á l n i
A szövegben néhány apróbb javítást hajtottam végre, hogy a stílus homályosságából elvegyek, s ne türelmetlenkedjem még a harmadik olvasásnál is. A homályosság az olasz nyelv nagy fogyatékossága. Az igazság az, hogy nyolc- vagy tízféle nyelv él Itáliában, s még egyik sem győzte le vetélytársait.
Honnan ismered de Rênal-nét? Mikor beszéltél vele?
Franciaországban Párizs nyelve győzedelmeskedett Montaigne-é felett. Rómában azt mondják: "Vi vedrò domani ismerősök stendal giorno", [2] amit Firenzében meg sem értenek.
\
Elbeszélést szívesebben olvasok angolul, mint olaszul, jobban értem. Érdekességét Massimi története veszítette el legkevésbé, a Egy római herceg például Santacroce feltételezi, hogy idős anyja szeretőt tart, mert látja, hogy anyja dereka egyre vastagszik; úgy érzi, becsületébe gázoltak, s leszúrja a szerencsétlen vízkóros öregasszonyt. Az Itáliába átplántált gőgös spanyol elzárkózás volt az oka, hogy a fiú nem ismerte anyja szeretőjét.
A legkevésbé érdekes történetekből ilyesféle erkölcs képe bontakozik ismerősök stendal. Még ban is úgy látom, hogy Franciaországban, de különösen Angliában azért ölnek, hogy ezáltal pénzhez jussanak.
- Amúgy nem volt olyan rossz, mint feltételeztem, de ha felnőtt fejjel alig tudtam magam átrágni a hosszas politikai értekezéseken, akkor mit kezdtem volna a folyamatosan rám potyogtatott bonapartista, janzenista, arisztokrata fejtegetésekkel, cselszövésekkel, és a néha kirajzó, tökéletesen felesleges mellékszereplők vitáival tinédzserként?
- De igazából nem is lehet elmondani, annyi mindenért szeretjük ezt a történetet.
- Vörös és fekete · Stendhal · Könyv · Moly
- Komárommegyei Dolgozók Lapja,
- Komárommegyei Dolgozók Lapja, október (8. évfolyam, szám) | Könyvtár | Hungaricana
- Látszó lány fürdőruha
- A kötelező nem mindig rossz, avagy a Kultography 10 kedvenc kötelező olvasmánya - Kultography
- Játékok megismerni esküvő
A két szegény ördög közül, akit tegnap kivégeztek, az egyik huszonhárom, a másik huszonhét éves volt; egyikük, Vivaldi, mert más asszonyt szeretett, megölte feleségét; a másik rálőtt egy szélsőségesen királypárti orvosra, aki talán hazaáruló volt; nyoma sincs anyagi érdekeknek. A pénzért elkövetett bűnök unalmasak, itt nemigen talál belőlük az olvasó.
Komárommegyei Dolgozók Lapja, 1953. október (8. évfolyam, 79-87. szám)
Tellér Gyula fordítása A castrói apátasszony I A rémdrámák oly gyakran bemutatták nekünk a tizenhatodik századi olasz rablókat, s annyian beszéltek felőlük, nem is ismerve őket, hogy ma már a legtévesebb képzeteink vannak róluk. Általában elmondhatjuk, hogy ezek a rablók voltak az ellenzéke azoknak a kegyetlen kormányoknak, amelyek a középkori köztársaságok helyébe léptek Olaszországban.
Az új zsarnok rendszerint a megboldogult köztársaság leggazdagabb polgára volt, s nagyszerű templomokkal és szép képekkel ékesítette a várost, hogy elkápráztassa a köznépet.
E kis államok történetírói közül senior ingyenes belgium társkereső sem merte elmesélni azt a tömérdek mérgezést ismerősök stendal gyilkosságot, amelyre a zsarnokocskákat gyötrő félelem adott parancsot; a megfontolt történészek a zsarnokok zsoldjában álltak.
Vegyék figyelembe, hogy mindegyik zsarnok személyesen ismert minden ismerősök stendal, akinek a gyűlöletében biztos lehetett Cosimo toszkánai nagyherceg például ismerte Strozzités hogy e zsarnokok közül többen is gyilkosságnak estek áldozatul, s meg fogják érteni a mélységes gyűlöletet, az örök bizalmatlanságot, amely olyan elméssé és bátorrá nevelte a tizenhatodik századi olaszokat, és olyan zseniálissá tette művészeiket.
Látni fogják, hogy e mély szenvedélyek akadályozzák annak az elég kedvezmények szabadság előítéletnek a megszületését, amelyet Sévigné asszony idejében becsületnek neveztek; ez főleg abból állt, hogy az ember annak az uralkodónak szentelte egész életét, akinek alattvalójaként született, és azoknak a hölgyeknek, akiknek tetszeni akart.
A tizenhatodik századi Franciaországban a férfi képességeit és igazi érdemét csak a csatatéren vagy a párbajban tanúsított vitézsége bizonyíthatta be, csak az kelthetett csodálatot iránta; s minthogy az asszonyok szeretik a vitézséget, főként pedig a vakmerőséget, ők lettek a férfi érdemének legfőbb bírái.
Ekkor született meg a lovagias szellem, amely előkészítette valamennyi szenvedély fokozatos megsemmisülését, sőt még a szerelemét is, mert feláldozta őket egy kegyetlen zsarnoknak, amelynek mindnyájan engedelmeskedünk: a hiúságnak. A királyok támogatták a hiúságot, s komoly okuk volt rá; innen ered a rendjelszalagok uralma.
Olaszországban mindenféle érdemet elismertek, s a férfi ugyanúgy kitűnhetett, ha jól forgatta a kardját, mint ha régi kéziratokat fedezett fel - vegyék példának Petrarcát, kora bálványát; a tizenhatodik század asszonya ugyanúgy, sőt jobban szerette azt a férfit, aki jártas volt a görögben, mint akit harci vitézsége tett híressé.