Mannheim tudják az emberek

Személyes viszonyok etikája a.

A tömegeksztázis problémája – nem teljesen elutasítandó, mert emocionális élményeket testesít meg kérdés, hogy spiritualizálható-e III. Szervezett viszonyok etikája a termelés nagyüzemi keretek között zajlik – hatással van a magatartásra a gyors ipari fejlödéssel nem maradt idö az erkölcsi és lélektani követelmények felismerésére a fejlödés ellenében hat, mannheim tudják az emberek a „nyeri meg” a dolgozó lelkét a szervezeti müködés feltételei: a munka objektív és hatékony müködése ki kell elégíteni a lélektani szükségleteket általános követelmények: figyelem, szankciók, magatartási szabályok, egyéni és kollektív felelösségek, erkölcsi, anyagi ösztönzés, munka értelmessége, presztízse, a hierarchiában elfoglalt hely probléma: a pszichológiai szükségletek csak akkor tisztázódnak, amikor már benne vagyunk az adott helyzetben A szervezetben megfigyelhetö tendenciák: 1.

A dezintegrálódás okai és területei: 1.

Az új technikák és a hatalmi komplexum a technikák – mindig összekapcsolódnak a hatalommal a felhalmozott tudás mindig a hatalmat növeli az ismeretek bövítését a hatalom finanszírozza a tökés tsd – terjeszkedö elvü – ma már nincs hová, az európai hatalmak, ha kizsákmányolásra törekszenek, a zsugorodás jellemzi majd öket, az osztályok kapcsolata egyre merevebbé válik.

A közösségi gazdaság – szabadverseny – monopólium 3.

A közösségi gazdaság – szabadverseny – monopólium jelenleg két tervgazdaság közötti átmenet: helyi, nem profittermelö mezögazdsági és kézmüves közösség nemzeközöi cserén alapuló, területeket integráló tervgazdaság fejlett technikával A folyamat: magántulajdon szerzése – kockázat – profit – a vállalkozások megnövekedtek – számuk csökkent – eltünt a szabadverseny – bürokrácia hatalomhoz jutott – dezintegráció 4.

Az önszabályozó kis csoportok kiszorítása: egyenletesség, kiegyensúlyozottság – míg a közösségek mértükböl adódóan áltláthatóak voltak személyes kapcsolatok: mindenki tudta, hogy mit várhat a másiktól, mit várnak töle tudták a szerepüket a metropoliszok megjelenésével ez mind megszünik – nincs közös élet, kölcsönös funkcionális függés 5. A tradícionális csoportellenörés rendszerének dezintegrációja: tradícionális cselekvés: megkíméli az embert a döntéstöl ha valami elavultá vált, helyére új cselekvési forma lépett ellenörzö szerepet töltött be – ezek csak, akkor müködnek, ha lassú a tsd változás gyors változás: hadsereg, gyárak – az ember a gépezet része- visszatetszést vált ki, csökken a munka hatákonysága a tsd nagy közössége nem egyenlö a kis csoportokkal – más bánásmódot, ellenörzést igényelnek 6.

A kooperatív ellenörzési rendszer dezintegrációja: eltünnek a kooperatív ellenörzési technikák a csoportellenörzés két formája: parancsolás-engedelmesség elönye: hatékonyság, hátránya: embertelen a cselekvés fejlesztése, irányítása – kooperáció modern tsd problémája: nagyméretü közösségbe lehet-e konszenzusra jutni jelenlegi választási rendszer- pártok, emberek, módszerek által többszörös manipuláció 8.

A személyiség dezintegrációja: az intézmény befolyásolja a személyiség alakulását: dezintegrált intézmény – dezintegrált személy a nagyméretü szervezeteknek nincsen szabályozórendszerük – az oktatás nem ad ehhez mintát a régi elöírások elvesztették érvényüket – helyükre újak nem lépnek – dezintegráció – morális megrendülés – felerösödik a diktátor, messiás iránti vágy 9.

A Z nemzedék lehetséges életpályái A nemzedékek az időben A nemzedékek nagybetűkkel való jelölése eredetileg két ausztráliai kutató marketing fogása volt. A két kutató a legutóbb születetteket Z-vel jelöli, nem számolva azzal, hogy ha az ABC a Z-vel véget is ér, a nemzedékek sora folytatódik.

A vallási kötelékek dezintegrációja: vallás szociológiai éretelmezé : szoros kötödés valamihez, amit társkereső nő szent pál 3 kastélyok dolgok legföbb okának tartunk vallás: - szorosabb kötelék, mint a konvenció a legmélyebb integráló eszköz a kölcsönös kötelezettségek akkor érvényesülnek, ha a lelkiismeretben gyökereznek paradoxon: ma a vallási integráció csak más vallások elnyomásával jöhet létre – a jövöben csak úgy spiritualizálható a tömeg, hogy tagjai nem állnak egymással szemben A politika megreformására 1.

Politika és intézményes ellenörzés: - e kettö párosítása sok esetben : érintetlen tradícionási keretek szabad tér az eljárásmódok kísérletezésében Történeti áttekintés: a. A preventív tervezés politikájának maximái: a.

A fegyvere erök feletti rendelkezés: a fegyveres mannheim tudják az emberek ritkán válnak a zsarnokság eszközévé – oka: a hadsereg egy szervezett hierarchia, erös szabályokkal mindenki korlátozott mannheim tudják az emberek folytat a vesztes háború tisztjei önálló hadsereget szervezheznek terrorcsoport – veszélyt jelent a tsd-ra kettös tendencia: nukleáris fegyverek – szükségtelen a nagy hadsereg, a jövö hadsereg: kicsi, gépesített, szakképzett katoknákból a totoális hadviselés megköveteli a civil lakosság részvételét a háborúban – a jövöben még szorosabb kapcsolat – a hadsereg vezetése ne különüljön el a tsd-tól – demokratikus szervezés osztálykonfliktus nélkül 6.

Közszolgálat a bürokrácia központi irányítása, ellenörzö szerepe kiemelten fontos Max Weber: politikacsinálás – csak a vezetöket cseréli le, a gépezet nagy része marad, és ugyanúgy szolgál tovább – más politikai célokkal A közhivatalnoktól elvárt képességek: kezdeményezöképesség, vállalkozó szellem, konstruktív, képzett, tájékozottrugalmasság, gyors döntési mannheim tudják az emberek 7.

Sajtó, rádió feletti demokratikus ellenörzés új hatalmi intézményekkel a. Az iskola feladatai: átfogó koncepció Iskora: olyan tsd intézmény – család és állam között, melynek feladata a gyeremek felnöttkori életformára való begyakoroltatása.

Az élet demokratikus értelmezése azt jelenti, hogy többféle módon lehet élni az életforma meghatározója:.