Mivel a kíváncsiság
Miről beszélnek az olykor rémes álmok? Ha mivel a kíváncsiság vagyunk egy témára, azon a témán belül a memóriánk is jobban működik, ez nyilvánvaló. Matthias Gruber vezető szerző és munkatársai vizsgálatukban viszont azt derítették ki, hogy ha a kíváncsiság állapotában vagyunk, indifferens dolgokat is jobban megjegyzünk Neuron, A kutatók fMRI-vel vizsgálták, milyen agyterületek aktiválódnak az emberi agyban a kíváncsiság állapotában.
Mint a tanulmány első szerzője, dr. Elméleti szinten pedig azért is érdekesek lehetnek az eredmények, mivel a kíváncsiság a kutatói munka egyik legfontosabb hajtóereje, működésének jobb megértése a tudomány művelésének megértéséhez visz közelebb.
"A legfontosabb tulajdonság a kíváncsiság"
Továbbá a munkahelyeken a menedzserek használhatják a dolgozók természetes tanulási motivációját — stimulálva a dolgozók kíváncsiságát, hatékonyabb tanulási élményt hozhatnak létre. A University of California kutatói először arra kérték a vizsgálati alanyokat, hogy osztályozzák, mennyire kíváncsiak egy sor kérdésre kapható válaszra.
A későbbiekben sorozatban megkaptak egy-egy kérdést, majd mivel a kíváncsiság a választ is megkapták volna, 14 másodpercig egy semleges, a témához nem kapcsolódó emberi arc képét kellett nézniük. Ezt követően a résztvevők számára meglepetésszerűen az arcok felismerésével kapcsolatos memória-tesztet kellett végrehajtaniuk. Csak azt követte a kérdésekre adott válaszokkal kapcsolatos memória-teszt.
Hogyan serkenti a kíváncsiság a memóriát?
Kíváncsi a kíváncsiságra?
A vizsgálat során facebook találkozó nők dolog is kiderült. Egyrészt, mint várható volt, azokra a válaszokra, amikre a vizsgálati alanyok kíváncsiak voltak, jobban is emlékeztek, még a 24 óra elteltével megismételt memória-tesztekben is. Meglepő módon azonban, amikor felkeltették a kíváncsiságukat, más dolgokra is jobban emlékeztek, így jobbak voltak az arcfelismerésben is.
Mint dr.
Érdeklődés
Gruber magyarázza: a kíváncsiság egy olyan állapotba hozza az agyat, amelyben bármilyen információt jobban meg tud jegyezni. Másrészt, a kutatók azt találták, hogy amikor felkeltik a kíváncsiságot, növekszik az agy dopaminerg jutalmazásért felelős területének - nucleus accumbens - aktivitása.
Az ilyen típusú emberek általában elölről kezdik el tanulni a dolgokat, hogy megértsék ezek működését. Az episztémiás-kíváncsi emberek szívesen elmélyednek a részletekben. Egyesek szerint ez a diverzív kíváncsiság fejlett fázisa, mivel több erőfeszítést igényel a kutatásban és a kísérletezésben. A tanulás túlmutat a dolgok felszínen való megtekintésén. Ez hasonlít ahhoz, hogy megfelelő kérdéseket tegyen fel a célfelhasználóknak felhasználói személyprofilok létrehozásához.
Mint kiderült, a belső motiváció ugyanazokat az agyi régiókat használja, mint a kézzel fogható, kívülről érkező. Harmadrészt az is kiderült, hogy amikor a tanulást kíváncsiság motiválja, megnövekszik a hippokampusz — az új emléknyomok rögzítéséért felelős agyterület — aktivitása, valamint fokozódik az interakció a jutalmazásért felelős terület és a hippokampusz között.
Az ötféle kíváncsiság és jellemzőik
Ahogy Charan Ranganath kifejti: a kíváncsiság beindítja a jutalmazó rendszer működését, és a jutalmazásért felelős terület és a hippokampusz közötti interakciók következtében az agy egy olyan állapotba kerül, amiben nagyobb eséllyel tanulunk és jegyzünk meg dolgokat, még akkor is, ha az adott információ nem különösebben érdekes vagy fontos. Mit mond a viselkedés-közgazdász?
A kíváncsiságkutatás viszonylag szűk szakterület — talán azért kevés iránta a kíváncsiság, mondja Colin Camerer kíváncsiságkutató, mert jelenleg a pszichológusok mivel a kíváncsiság agyat kompjúterként szeretik elképzelni, márpedig egy számítógép nem kíváncsi —, és művelői a múltban nem sok sikert tudtak elkönyvelni.
Mire jó a kíváncsiság és hogyan alakulhatott ki az evolúció során?
Úgy vélték, hogy az evolúció során azért alakulhatott ki, mert olyan hajtóerőként szolgált, aminek révén az állat csökkenthette a környezetével kapcsolatos bizonytalanságát. Azonban ez az elmélet nem adott választ arra, hogy miért indulnak el az állatok újdonságot keresni, miért csiklandozzák az emberek elméjét olyan információk, amiknek korábban a létezéséről se tudott.
Hiszen ha az a cél, hogy az információ megtalálása csökkentse a kíváncsiságot, miért kelti fel valaki saját magában a kíváncsiságot azzal, hogy belekezd egy rejtvény megfejtésébe vagy egy detektívregény elolvasásába?
A hajtóerő-elmélet ezért átadta a helyét az izgalom-elméletnek, miszerint az embereknek pillanatról pillanatra szükségük van egy bizonyos szintű izgalomra. Azonban ez az elmélet sem kielégítő, hiszen az optimális izgalmi szint fenntartása azt igényelné, hogy az illető a stimuláció miatt mindig megközelítse egy kicsit az ismeretlent, de sose oldja meg a rejtélyeket, hiszen az csökkentené az izgalmi szintet, lerombolná az egyensúlyt.
Az elmélet kifejlesztője George Loewenstein viselkedés-közgazdász.
- Kíváncsiság és képzelőerő Ösztönösen kíváncsi gyerekek A kíváncsiság és képzelőerő a kezdeményezés, a vállalkozó szellem, a problémamegoldás és a kritikus gondolkodás elengedhetetlen része.
- Futam társkereső
- Hogyan válhat a kíváncsiság jobb tervezővé | Tirupati
- Flörtölés social media
- Egyetemi munkássága mellett tudományos tanácsadóként dolgozik az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetben, melynek és között a vezetője volt.
- Új ismerős hányszor jelentés
Lehet, hogy némi igazság van a tudásbeli hiányosság-elméletben, azonban más kíváncsiságkutatók szerint csak részigazság, mivel az emberek sokszor csak a tanulás öröméért tanulnak, és nem azért, mert rossz érzésük lenne, hogy nem tudnak valamit. Jordan Litman mivel a kíváncsiság azt javasolja, hogy különböztessünk meg két féle kíváncsiságot, az egyik a deprivációs típusú, amikor feszültség és kielégületlenség hajtja a kíváncsiságot, és egy másikat, amelyben pozitív érzések jelentik a motiváló erőt — ez az érdeklődés típusú kíváncsiság Curiosity and the pleasures of learning: Wanting and liking new information ; Cognition and Emotion.
- Az érdeklődés olyan személyiségtulajdonságunk, amely segítségével kiválasztjuk környezetünkből a számunkra jelentős dolgokat, tárgyakat, embereket.
- Ismerd csapatépítés
- Az ötféle kíváncsiság és jellemzőik - Pszichológia -
- Társkereső születési
- Csalétek a kíváncsiságnak © Polityka Insight Átfogalmazva az újságírás egyik ismert alapelvét, azt mondhatnánk: Ha egy hal bekapja a csalit, annak nincs hírértéke - izgalmassá akkor válik a dolog, ha egy ember kapja be a csalit.
- Egyetlen lakás rosenheim
Most a kaliforniai kutatók fMRI-vizsgálata a pozitív érzések szerepét nyomatékosítja, azonban továbbra is van néhány megválaszolatlan kérdés, pl. Megnézik a kellemetlen képeket, és felidegesednek. Miért választják mégis ezt?
Kazai Anita.